Linkek a témában:
10. A Balaton körüli állattenyésztés
a) Érthetetlen módon messze kiemelkedõ szerep és hangsúly helyezõdik a tókörnyéki állattartásra. Új fajták telepítése, pl. szürkemarha, kopasznyakú tyúk, pecsenyecsikó, mangalica. (Magyar Nemzet 1995. 07. 08.)
b) Az elmúlt két évtizedben nem kevés állami tehervállalással sikerült visszaszorítani a tókörnyéki állattenyésztést, annak jelentõs eutrofizáló hatása miatt.
A csikónevelés gazdaságossági vizsgálata a kistenyésztők szemszögéből
Régen elmúltak azok az idők, amikor a hadsereg lóigénye folyamatosan tenyésztésre sarkallta a lóhoz értő gazdát, mert az általa nevelt jó minőségű csikónak a pótló felvásárlás viszonylag biztos és gazdaságos értékesítési lehetőséget jelentett. A heverőménesi kancatartást (amikor a kancának nincs más feladata, csak az évenkénti csikó nevelés) már abban az időben is csak a több lábo nálló állami vagy magán nagygazdaságok engedhették meg maguknak.
Mennyi hasznot hoz egy ló?
Harmincezer ember egy hazai galopp versenyen, több tízezren a budapesti Hősök terén rendezett Nemzeti Vágtán, további félmillió néző pedig a képernyők előtt. Fogathajtó bajnokaink neve is országszerte ismert. Újra lovas nemzet lennénk? Költségeket és lehetséges bevételeket összevetve kiszámoltuk, jó üzlet-e manapság a lótartás.
Olaszok eszik meg a magyar lovakat
A magyarországi lovak száma a rendszerváltás óta folyamatosan emelkedett - egészen tavalyig, amikor hirtelen mintegy 10 ezerrel lettek kevesebben. Az Index utánajárt és megrázó tényekre bukkant: a különféle marha- és sertésbetegségektől megrettent olasz fogyasztók rákattantak a ló-, sőt a csikóhúsra.